Sajnos az elmúlt majdnem egy évben nem volt időm, sem kedvem blogot írni. És dolgok történtek, amik szintén közrejátszottak ebben, az egyik, hogy októberben elpusztult a kutyánk Csimpi. Túl sokat nem akarok erről írni, de megmérgezték, sokat szenvedett.


De március 1-én vettem egy gyönyörű Német Dog kiskutyát, Alfit. :) Az akkor még kis kékszemű, fehér törpeség, az óriási tappancsaival, most így néz ki:


És még folyamatosan gyarapodik. Külön történet, hogy mivel nem tenyésztőtől van, a kedves eladóhölgy egy oltási üvegcsét adott a vételnél, rajta a matricával, mondván hogy ezzel lett beoltva a kutya, aztán később az állatorvos tájákoztatott, hogy azzal bizony kutya nem lett beoltva, mert macskák számára készült oltás volt. De azóta folyamatosan kapja a neki való oltásokat és szerencsére egy egészséges kutya lett belőle. Azon kívül, hogy nem nagyon van tisztában a méreteivel és szeret mások nyakába ugrani és ostorozni őket a farkával, vagy ütögetni a mancsaival, pedig már két lábon állva akkora, mint egy ember.


Töfivel nem nagyon vannak kibékülve, mert Alfi túl játékos egy Töfi fajta, kényes malackához képest, és ha nem tetszik neki, amit csinál oda is röffent egy kicsit agresszívabban, mint kéne. Ezért kénytelenek voltunk kettéválasztani az udvart, így Töfi került hátra, Alfi pedig előre. Ez Töffenet számára azért lett kevésbé előnyös, mert az első udvarban van egy almafa, ami alól ő szokta megenni az almát, most meg nem tudja, így kb fél óránként megy a dünnyögés, hogy álmát kér. :D


Sándor meg még mindig, csak akkor szelíd, mikor akar valamit, de mivel most tollváltásban van, agresszívebb. Rendeltem neki tollváltás segítő magkeveréket, nem ígérek semmit, de ha lesz időm írok arról is.